A léleknek…


Van egy kiskertem:
benne magokból költemények
kelnek. Ültették őket gondolatként …

… és megfogantak az agytekervényeimben, hogy futóbabként terjedjenek bennem és a világban, további magokat szórva, hátha segítenek egy-egy ember lelkének boldogabbá válni. Igen, így nevelgetem növényeimet, hogy szálljanak rájuk a méhek, majd édes nektárt készítsenek belőlük. Mert kell az édes íz, ha sok a keserűség.

Repes a lelkem, ha csak egy emberhez is szól a szó, ha csak egy valaki jobb kedvre derül, ha csak egy valaki a szavaktól édes álomba szenderül, vagy egy jót derül. És vajon a te lelkedben mi lehet? Öröm? Jókedv? Szeretet? Kedves emberek? Gyere és oszd meg velem, megtalálsz, ha keresel, lelked rajta, lásd meg, mikor mit felel és lelkesen indulj el!